Lovászpatona község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Pápai kistérség
Lakosság: 1356 fő
Terület: 49.9 km²
Népsűrűség: 27,17 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 89

Fekvése

Az általános iskola

A község Veszprém megye ÉK-i szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Bakony hegység DNY-i részével érintkezik. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes, vasútállomása nincs. Az autóbusz járatok ritkák. Közúton a Pápa-Kisbér országútról Csóton keresztül letérve, vagy Gicnél lekanyarodva kb. 5-6 km-es mellékúton. Ezen kivülTétről Gyömörén keresztül, lehet elérni.

Története

1374-ben Louazapathana néven említik. A neve a Patona személynévből ered, melynek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal.

A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, aki helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetecs József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő.

Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kivül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.

Mai élete A polgármesteri hivatal bejárata

1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több, mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.

Az 1960-ig müködő növénynemesítő telepén kisérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót. Az elmúlt évtizedekben utakat, járdákat, tűzoltószertárat, takarékszövetkezetet, gyógyszertárat építettek. Újjáépítették a kastélyiskolát, az orvosi rendelőt. Fogorvosi rendelő és lakás épült. A tsz. varrodájában 150 fő dolgozik. Terménytárolót és halastavat létesítettek.

Nevezetességei

Somogyi-kastély Késő barokk stílusú. 1794-1808 között építették. Jelenleg általános iskolaként hasznosul.

A kastélyparkot 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti területté nyílvánitották.

Evangélikus templom. Eredetileg XIII. századi román stílusú, a XIV. század-ban gótikus, a XVIII. században barokk stílusban átépítették.
Római katolikus templom. 1884-ben átépítették.

Helyi hírességek

Babics Antal (1902-1992) orvos, politikus,
Babics Endre (? ?) kanonok, szerkesztő,
Hárs József (1944- ) agrármérnők,

Források

Hamar Imre: Veszprém megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) CEBA Kiadó ISBN 963 9089 18 4

Képtár

Falukép a településről

A rk. templom

A művelődési otthon

A posta

Világháborús szobor

A kastély légifotója

Lovászpatona légifotó1.jpg

Lovászpatona légifotója

Következő községek

További községek